Programajánló

Egy kis történelem

Bocskai István fejedelem 1606-ban, Kassán kelt szabadságlevelével hét század lovas hajdút telepített Szoboszlóra és a letelepedéssel párhuzamosan el is indult a városhálózat kiépülése. 1610-ben Báthory Gábor már vásártartási jogot adományozott Szoboszlónak, amely privilégiumot csak városok nyerhettek el.

1783-ból ránk maradt térkép segítségével tárható fel Hajdúszoboszló régi település- szerkezete. Hajdúszoboszló város a magyar várak mintájára hármas erősségből állt. Kívül volt található az ún. latorkert, amit a tolvajok távoltartására egymás mellé állított hegyes karókból épített kerítés övezett. A latorkerítésen a fő közlekedési utak bemenetelénél sorompóval lezárt kapuk voltak, és csak ezeken keresztül lehetett bejutni az ún. külső vagy más néven huszárvárba. A városnak ezt a részét igen gyakran kertségnek is nevezték, ezért soroljuk a hajdúvárosokat ma is a kertes települések rendszerébe. A kertség foglalta magába a hajdúváros legnagyobb részét, s ez volt a szoboszlóiak gazdasági üzemhelye, és a lovasság is állandóan itt táborozott, itt voltak az istállók is s az egész jószágtartás itt folyt; a szérűskertek, a lakosság gabonatárolói, malmai, tüzelőanyaga. Hajdúszoboszló elkülöníthető harmadik részét az ún. belső vár alkotta.

A huszárvár és a belső vár között húzódott a vízzel telt árok és a belső partján a híres hajdúpalánk, mely helyett vagy mellett áthatolhatatlan töviskerítést is húztak az árkon belül. A belső vár volt a lakosság tulajdonképpeni lakóhelye, a hajdúvitézek itt építették fel meglehetősen sűrűn és rendszertelenül lakóházaik rengetegét. Ez volt a belső telke a hajdúgazdának, amihez a kertségben az ötször-tízszer nagyobb területű telek szervesen kapcsolódott. A kor szokásának megfelelően még a belső váron belül is találunk egy erődítést, a város központjában fekvő templomot bástyákkal tarkított kőfallal vették körül s végveszély idején a megrémült lakosság ide menekült.

Hajdúszoboszló tehát a XVII. században kimondottan agrártelepülés, s amint a határbeosztásból is kitűnik, a fő termelési ág az állattenyésztés volt. A település szerkezete, külső formája a következő századokban lényegesen megváltozott, de a XVII. Században kialakult jegyei közül néhányat még napjainkig is megőrzött.

Napjaink Hajdúszoboszlója

Hajdúszoboszló éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Éves átlagban a napfényes órák száma eléri, sokszor meghaladja a kétezer órát, vagyis Hajdúszoboszló hazánk egyik legnaposabb vidéke.

Hajdúszoboszló központjában, a város Gyógyfürdőjének megújult épületével szemben, a fürdőpark szélén virágos, idilli környezetben áll Pávai Vajna Ferencnek, a gyógyvíz megtalálójának mellszobra.

A fürdő előtti park különleges látványossága a millenniumi esztendőben felavatott Harangház, amely Rácz Zoltán építész látványos építészeti alkotása.

A Kálvin téren áll a XV. Században épült alapokra épített református templom, amelynek erődfala a város talán legfontosabb műemléke. A templom érdekessége a város történetét, valamint a fürdő fejlődését ábrázoló freskók. Ebben a templomban maga II. János Pál is megfordult, még abban az időben, mikor krakkói érsek volt.

A Bocskai Múzeumban népművészeti alkotásokat tekinthetünk meg. A környék is nyújt elegendő látnivalót az erre járó vendégeknek. Hajdúszoboszlón található további múzeumok: Fazekas-ház Múzeumi Galéria, Nemzetközi Modern Múzeum, Népművészeti kiállítás.

Hajdúszoboszlótól nincs messze a Hortobágy különleges természeti értékű tájvédelmi területe, valamint a 22 km távolságra fekvő Debrecen.

Növekedés szimbóluma, I. világháborús emlékmű, Emlékoszlop, II. világháborús emlékmű, Pávai Vajna Ferenc szobra, Gönczy Pál-emlékszoba, Repülő halak, Hármas szobor, Törülköző nő, Bocskai-szobor, Kútfők, valamint a "Szerelem kútja" azon emlékművek és szobrok melyek megtalálhatóak Hajdúszoboszlón.

Hajdúszoboszló fürdőváros megközelíthetősége könnyű, akár vasúton is, mivel a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony fővonal mentén található a város.

A várost elkerülő, de közvetlenül Hajdúszoboszlónál leágazó négyes számú főútvonalon egyszerűen elérhető Hajdúszoboszló.

Turisták, gyógyulni vágyók százezrei érkeznek Magyarország legnagyobb fürdőjébe, a Hajdúszoboszlói gyógyfürdőbe. Mind a strandolók, mind a reumások, bármilyen ízületi betegségben szenvedők paradicsoma a 30 hektáron fekvő fürdőkomplexum, ahová évről évre visszatér, aki már járt itt. A termálfürdő épületét 1999-re teljesen átalakították, modern stílusú, kétszintes épületté. A termálfürdő csarnokában három fedett, a gyógyulást szolgáló 38, 36 és 32° C vízhőfokú medence nyújtja a fürdőkúra alapjait. A gyógyfürdőben lehetőség van tangentor, száraz és egy gőzös szauna használatára is.

A nyári főszezonban a strandturizmus hódít, 30 hektáros parkban elterülő strand 13 medencéjében százezrek nyernek felüdülést, köztük a hullám, pezsgő, gyerek és élménymedencékben. Különlegessége a fürdőnek az úgynevezett mediterrán tengerpart, mely 6200 m2-es vízfelületével Közép-Európa legnagyobb épített medencéjének számít. A fokozatosan mélyülő, hullámzó óriásmedence a csónakázótótól gáttal van elválasztva. Látványát kalózhajó, világítótorony és csúszdaparadicsom, valamint az Aquapark teszi még izgalmasabbá. Homokos partja és a pálmafák a tengerparti fürdőzés élményét adják vissza. A családi vízi szórakoztatási örömöket szem előtt tartva a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő páratlan élmény és kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak.